Miért nem alszik a baba? – Okok és megoldások
Olvasási idő: 5 perc
A "Nem alszik a baba" kérdés sok szülő életében központi problémává válhat. Ez a cikk arra hivatott, hogy megnyugtassa és támogassa a szülőket, akik babája alvási nehézséggel küzd. Az elméleti háttér mellett praktikus tanácsokat is hozok.
Pszichológusi és konzulensi munkámban több olyan édesanyával is találkoztam, akik már a várandósság idején is azon szorongtak, hogy: "Mi lesz ha nem tudom elaltatni? Mi lesz, ha éjszaka sokszor fog felkelni?" Ezeken a nehézségeken az sem segít, hogy a szomszéd, a barátnőnk gyermeke már születése óta "átalussza" az éjszakát. Az ilyen információk csak tovább növelik a bizonytalanságunkat. Az alváshoz kapcsolódó nehézségeket két csoportba oszthatjuk. Vannak családok, ahol az elalvási nehézség ütötte fel a fejét, de vannak, akik leginkább az éjszaka átalvásával küzdenek. Vannak, akik mind a két problémára keresik a megoldást.
Első lépésben fontos tisztázni, hogy alvászavarról 6 hónapos kortól beszélhetünk.
A kisgyermekek alvásával kapcsolatban végtelen a szakirodalom. A mostani cikknek nem célja a teljesség. Azokat a pontokat mutatom be, amik a pszichológusi és szülő-csecsemő konzulensi munkámban leggyakrabban előfordultak. Az éjszakai ébredések, az elalvás nehézségei vagy a nappali alvások hiánya nemcsak a baba, hanem az egész család pihenését megzavarja, rányomva ezzel a bélyegét a mindennapok hangulatára. De mi lehet ennek az oka, és hogyan segíthetünk? Ebben a cikkben feltárom a lehetséges okokat, és gyakorlati tanácsokat adok a helyzet javításához.
1. Az éretlen idegrendszer
Az újszülöttek és a csecsemők alvási ciklusai még nem hasonlítanak a felnőttekére. A kutatások szerint az élet első 3 évében rengeteget változik az agy az alvás szempontjából is. Mint ahogy nem várjuk egy csecsemőtől, hogy úgy tudjon futni, mint egy felnőtt, ugyanúgy nem várhatjuk el tőle, hogy az alvás is olyan jól menjen neki, mint egy felnőttnek. Az éretlen idegrendszer miatt gyakrabban ébrednek fel, különösen az éjszaka első felében. Idővel azonban az alvásuk változik, amihez sok türelemre van szükség. A nappal és éjszaka ritmusának a beállása általában három-négy hónapos korra várható, ha minden rendben van a gyermek fejlődése és a szülő-gyermek kapcsolat területén is.
Tanács:
- Hozzunk létre egy egyértelmű napi rutint, amely segíti a babát az éjszakai és nappali alvás megkülönböztetésében.
- Próbáljunk meg minden este ugyanabban az időpontban altatni.
2. Túltelítődés vagy alul stimuláltság
A babák alvási nehézségeit gyakran az okozza, hogy túlságosan fáradtak, vagy épp ellenkezőleg, nem kaptak elég ingert napközben. A túltelítődött baba nehezen tud megnyugodni, míg az alul stimulált nem érzi elég fáradtnak magát az elalváshoz. Kerülendő az időhúzás, egy-egy alvás kihagyása.
Tanács:
- Figyeljünk a baba álmosságának jelzéseire. Ezek a következők lehetnek: ásítás, szemdörzsölés, nyűgösség, és ennek megfelelően időzítsük az altatást.
- Gondoskodjunk megfelelő minőségű és mennyiségű nappali aktivitásról, levegőzésről is.
3. Környezeti tényezők
A baba alvását befolyásolhatja a környezete. Túl erős fények, zajok vagy nem megfelelő hőmérséklet akadályozhatja a nyugodt alvást. Fontos a megfelelő alvási higiénia kialakítása. Az érett újszülött képes szabályozni az ingerek mennyiségét, ha túl sok az inger, akkor elalszik. Az idegrendszer érésével azonban fokozódik a gyermek kíváncsisága. Ezért előfordulhat, hogy 3-4 hónaposan csupán a megfelelő körülmények között képes a gyermekünk elaludni. Fontos szem előtt tartani, hogy a csecsemő életében a folyamatos fejlődésnek köszönhetően állandó a változás. Szülőként úgy tudnunk gyermekünknek segíteni, ha figyeljük a reakcióit és ezekre ráhangolódva válaszolunk a jelzéseire.
Tanács:
- Hozzunk létre nyugodt, sötét és csendes alvási környezetet.
- Az alvás előtti szellőztetés sokszor segít.
- Az első életév második felében halk, monoton hangon mondott mesék, hosszabb versek, verses mesék tudnak segíteni abban, hogy a gyermek az elalvás küszöbére jusson.
4. Testi kellemetlenségek
Az olyan fizikai okok, mint a fogzás, hasfájás vagy betegség, szintén megzavarhatják a baba alvását. Ilyenkor segít a megváltozott helyzet elviselésében, ha emlékeztetjük magunkat arra, hogy fizikai okok állnak a háttérben. A kialvatlanság nem lesz kevésbé kellemetlen, de szubjektíve kevésbé érezzük kellemetlennek, ha tudjuk az okát. Amennyiben betegséget gyanítunk a háttérben, akkor ne késlekedjünk orvoshoz fordulni.
Tanács:
- Ha a baba nyugtalan és nem alszik, ellenőrizzük, hogy nincs-e valamilyen nyilvánvaló fizikai oka (pl. melege van vagy fázik, esetleg tele van a pelenka).
- Ha a fogzás okoz problémát, próbáljunk meg fogzást enyhítő géleket vagy hűsítő rágókákat.
5. Szokások
A babák gyakran hozzászoknak az altatás különböző módjaihoz, mint például a ringatás vagy a szoptatás. Ha ezek a szokások válnak az elalvás előfeltételévé, a kicsi önállóan nehezebben fog elaludni.
Tanács:
- Lassan vezessük be az önálló elalvás lehetőségét.
- Hagyjuk, hogy a baba egyedül aludjon el, miközben biztosítjuk a jelenlétünkkel, hogy biztonságban érezze magát. Ehhez tud segíteni a korábban említett rutin és az álmosodást segítő mesélés.
- Abban segíthetünk a gyermeknek, hogy elérjen az álom küszöbére, de hosszú távon jó, ha egyedül lép át rajta.
6. Szülők téves elképzelései
Több hozzám fordult szülőtől hallottam, hogy a csecsemő nem csukja be a szemét, sőt izeg-mozog, amikor beteszik az ágyába. Gondoljunk bele, hogy felnőttként is van, aki többet van, aki kevesebbet forgolódik, helyezkedik, amíg el tud aludni. Szeretném eloszlatni azt a kételyt, hogy egy csecsemő szépen becsukja a szemét és mozdulatlanul fekszik, amíg el nem alszik. A kisbabák lassan, ahogy egyre álmosabbak lesznek egyre laposabbakat pislognak, míg végül becsukják a szemüket és elalszanak.
Tanács:
- Úgy tudjuk a gyermek elalvását támogatni, ha teret adunk annak, hogy saját álmosító ceremóniát alakítson ki.
- Ebben tud a monoton beszéd segíteni.
- Segíthetünk a gyermeknek, hogy kiválasszon egy alvótársat. Mi nem tudunk neki "nyunyókát" adni. Csak a gyermek tudja kiválasztani, hogy melyik tárgy az, aki tudja az anyát helyettesíteni az elválás idejére, de abban tudunk neki segíteni, hogy a keze ügyébe teszünk puha, plüss figurákat. Az "alvó barát" az anyát hivatott helyettesíteni, illetve sok esetben a piszkálása, birizgálása egy folyamatosan ismétlődő, ritmikus mozgás által segíti az elalvást. A cumi is ezt a szerepet töltheti be.
7. Szeparációs szorongás
A 6 hónaposnál idősebb babák gyakran tapasztalnak szeparációs szorongást, ami megnehezítheti az elalvást. Ez a baba fejlődésének normális része, de megterhelő lehet a szülők számára. Mint minden a gyermek fejlődése során ez is egy állapot, ami szépen, lassan meg fog változni, enyhülni fog.
Tanács:
- Segítsük a csecsemőt azzal, hogy állandóan ugyanazokat az altatási rituálékat alkalmazzuk. Ez a kiszámíthatóság csökkenti a szorongást.
- A korábban említett "alvó barát" is tud segíteni.
Mikor forduljunk szakemberhez?
Ha minden próbálkozásunk ellenére a baba alvása tartósan zavart marad, vagy a helyzet az egész család életminőségét befolyásolja, érdemes szülő-csecsemő konzulenshez, pszichológushoz fordulni. Egy ilyen szakember segíthet feltárni az alvási problémák mélyebb okait, és személyre szabott megoldásokat nyújthat. Abban az esetben is érdemes szakember segítségét kérni, ha kétely merül fel bennünk, hogy jól csináljuk-e. Az édesanya nyugtalansága, szorongása is állhat az alvászavar hátterében. Sok esetben az értő figyelem, a segítő beszélgetés, a hiteles forrásból származó információk sokat tudnak abban segíteni, hogy az édesanyák nyugodtabbnak, magabiztosabbnak érezzék magukat. Az anya jólléte kihat a baba viselkedésére is.
Az alvásproblémák kezelhetőek, ha felismerjük a kiváltó okokat, és megfelelő stratégiákat alkalmazunk. Az első lépés azonban mindig az, hogy megértsük a baba jelzéseit, és ráhangolódjunk az igényeire. Ha több információra vagy támogatásra van szüksége, forduljon hozzám bizalommal, kérjen időpontot konzultációra! Személyre szabott tanácsadással és a család igényeire kialakított stratégiák kidolgozásával segítek, hogy mindenki pihentebb és derűsebb legyen.
Felhasznált irodalom:
Hédervári-Heller É. (2020): Szülő-csecsemő konzultáció és terápia - A viselkedésszabályozás zavarai csecsemő és kisgyermekkorban. Budapest Animula 2. kiadás